Detti és Balázs 
Dettit gyermekkorunk óta ismerem, ezért nagyon örültem, amikor megkért, hogy én készítsem el a jegyesfotóikat.
Nagyon tetszett, hogy nem egy közismert helyre szerettek volna menni, hanem a kertjük végében elterülő, végtelen mezőket álmodták meg háttérnek – ahol minden nap kétszer sétáltatják Alexet, a kutyusukat. 
Nem csoda, hogy a hely minden szegletét ismerik és szeretik.
Természetesen Alex is velünk tartott, és csodabogyó szófogadó és türelmes volt, amihez persze pár jutifalat is hozzájárult. 
Volt árpa, kukorica, napraforgó, minden, ami kell egy jó kis romantikázáshoz, na meg persze a változatos hátterekhez.
Egy ponton Alex jó messze elszaladt, de aztán (SPOILER) sikerült visszatéríteni. Egyébként a fotózás felénél valaki mindig állt a nyakörvén, Balázs, vagy én, attól függően, hogy a kamera előtt, vagy mögött kívántuk tartani.
Plusz egy szettet hoztak a fiatalok, amit a kukoricák árnyékában kényelmesen át is cserélhettek.
Egy szó, mint száz: Imádtuk!
Amikor szabadtéri fotózást tervezünk, fontos még, hogy a fények is szépek legyenek.
Mi, halandó emberek ezt csak az időpont megválasztásával tudjuk befolyásolni.
Kétségkívül a napfelkelte és naplemente körüli időszak a legcsodásabb, azokat szoktuk megcélozni.
Kérdés, hogy a választott helyszínnek, háttérnek mi áll jobban. (Városi helyszíneknél sokszor szerencsésebb a napfelkelte, mert kevesebb turista van.)
Nem baj, ha nincs eső, vihar, túl nagy szél, de néhány felhőnek kifejezetten örülünk, mert sokkal drámaibbá, látványosabbá teszi a színeket, fényeket, kontrasztokat.